<<< előző

A falu észak-nyugati végén a fennsík szélén szép táji háttérrel áll az 1769-ben Szt. Rókus tiszteletére szentelt kápolna.

A település földesura 1780-tól gróf Batthyányi Fülöp. Ez időben a község lélekszáma már 400 fő körül van.

A XIX. sz. első harmadában - 1828. évi adat - Hásságy tiszta német falu. A földművelésből, bortermelésből élő település jelentős szőlő területekkel rendelkezik. 1850-ben Hásságyon 3600 akó bor termett.

A település fejlődését jelzi, hogy 1869-ben 70 épület van, amelyből 3 középület és 67 magántulajdonú.

Egy 1837-es adat szerint szabályosan magaslatra építve 77 lakóház található a községben és 2-3 kivételével már mind cserépfedésűek.

1880-ban 20 iparos működik a faluban.

A szőlőhegyen a terjedő filoxéra megállításáért fohászkodva 1890-ben építették, illetve szentelték föl a Szt. Háromság kápolnát.

1899-ben Gazdasági olvasókör kezdi meg működését. 1891-ben Pásztorház és kocsma épül.

1908-ban versenytárgyalást hirdetnek községi tanácsterem és táncterem, mészárszék, vágóhíd, fogda és csendőrszoba építésére.

A község villamosítása 1928-ban fejeződik be. A lakosság száma 1938-ban 614 fő.

1940-ben megyei határozat született az Olasz - Hidor - Hásságy - Ellend bekötőút megépítésére. A második világháború utáni időben elhagyta a falut néhány német család, ugyanakkor a felvidékről és Jugoszláviából kitelepített magyar családok érkeztek.

<<< előző
> Képgaléria <